Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
„Alláhra, leányom – szólt az ékszer őrzője -, senki se járt erre; mikor a nyakláncot tőled átvettem, az imaszőnyeg alá dugtam, és nem tudom, nem valamelyik szolga látta-e meg, és használta ki az alkalmat, amíg én imádságba merültem, hogy elvigye. Csak a magasztos Alláh tudja, hová lett.”
Amikor a király ennek hírét vette, megparancsolta feleségének, hogy tűzzel és kegyetlen ütésekkel vallassa ki az asszonyt. Az ékszer őrzőjét mindenféle kínzásnak vetették alá, de ő nem vallott semmit, és nem gyanúsított meg senkit. Ekkor a király megparancsolta, vessék börtönbe, és rakjanak rá bilincseket. Így is történt.
Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144
