Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
Utána az az ember lépett elő, akivel a kereskedő a szerencsejátékot játszotta: „Én, seikh, egy emberrel találkoztam, fogadást kötöttem vele és megvertem. Azt mondtam neki: »Idd ki ezt a tengert, és én odaadom neked minden pénzemet; ha nem iszod ki, te adod nekem minden pénzedet.«” – „Ha ő ki akar fogni rajtad – szólt a seikh -, akkor kifoghat!” – „Hogyan?” – kérdezte a szerencsejátékos. A seikh így felelt: „Azt mondhatja neked: »Fogd meg kezeddel a tenger száját, és úgy add ide nekem, akkor kiiszom.« Te ezt nem tudod megcsinálni, úgyhogy ezzel a fogással föléd kerekedik.”
Mikor a kereskedő mindezt hallotta, már tudta, mit kell tennie a zsarolóival. Mihelyt azok eltávoztak a seikhtől, a kereskedő is hazament szállására. Reggel pedig elment ahhoz, aki a fogadás értelmében kötelezni akarta, hogy megigya a tenger vizét, és azt mondta neki: „Nyújtsd ide nekem a tenger száját, és én kiiszom a tenger vizét.” Az ember ezt nem tudta megcsinálni, tehát a kereskedő lett a nyertes, és a szerencsejátékos száz dináron váltotta meg magát és odábbállt.