Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
Amikor az őr a fiatalember történetét meghallotta, végtelenül elcsodálkozott, milyen ügyes cselt eszelt ki. Átvette a zacskót, meg ami benne volt, és átadta neki a leányt azzal a feltétellel, hogy egy óráig se marad vele tovább abban a városban. Az aranyműves nyomban fogta a lányt, és jól szedte a lábát, amíg vissza nem ért a városába. Így szerezte meg, amire vágyott.
„Ebből láthatod, ó, királyom, a férfiak ravaszságát és csalárdságát. A vezírjeid téged visszatartanak attól, hogy megadd, ami nekem jár, de maholnap én is, te is egy igazságos bíró előtt fogunk állni, aki ellened igazságot szolgáltat nekem, ó, király!”
Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144
