Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
„Most döntsd el, ó, király, ki a hibás ebben a végzetes esetben?” A jelenlevők egyike azt mondta, azok a hibásak, akik ittak a tejből. Mások azt, hogy a leány hibás, hogy nyitva vitte a köcsögöt, takaratlanul.
Esz-Szindibád, a fiú nevelője így szólt: „Mit mondsz te, fiam?” A királyfi ezt felelte: „Azt mondom, hogy a hozzászólók tévedtek, mert sem a leány nem tehet róla, sem az asztali társaság. Az ő életük határideje lejárt, és ennek az eseménynek segítségével telt be rajtuk a végzet.”
Mikor a jelenlevők ezt meghallották, elbámultak és hangos szavakkal magasztalták a királyfit. Azt mondták: „Ó, urunk, a te feleleted olyan, hogy ahhoz nincsen fogható: te korunk nagy bölcse vagy.” De a királyfi ezek hallatára így válaszolt: „Nem vagyok én olyan bölcs; egy vak seikh, egy hároméves és egy ötéves fiú bölcsebb volt nálam.” A jelenlevők kérlelni kezdték. „Ó, ifjú, meséld el nekünk annak a háromnak történetét, akik nálad bölcsebbek.”