Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
Mikor a király ezt hallotta, óriási haragra gerjedt, magához hívatta vezírjeit, és megparancsolta nekik, végeztessék ki a fiút. A vezírek így szóltak egymás között: „A király most meg akarja öletni a fiát, de ha megölette, biztos, hogy megbánja, mert forrón szereti, hiszen akkor kapta, mikor már felhagyott minden reménnyel. Azután pedig majd nekünk tesz szemrehányást, miért nem tanácsoltuk neki, hogy ne ölesse meg a fiút.” És megegyeztek abban, hogy rábeszélik a királyt, ne ölesse meg a fiát.
Az első vezír így szólt társaihoz: „Én ma kiállok értetek a király haragja ellen.”
Felkelt, elment a királyhoz, elébe állt, és engedélyt kért szólásra.
Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144
