Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
Az öregasszony már jött is feléje, ő felkelt, elébe ment, odaadta neki a kendőt, mire az asszony azt mondta neki: „Hozzál izzó parazsat.” A fiú elhozta, az öregasszony hozzáértette a kendő egyik csücskét és megégette, aztán megint összehajtotta, ahogy volt, és elment vele Abu ‘l-Fath házához. Mikor odaért, kopogtatott az ajtón, a fiatalasszony meghallotta, és ajtót nyitott neki. Az öregasszony jóban volt a fiatal nő anyjával, úgyhogy a barátság révén a menyecske is ismerte az öreget. Megkérdezte tőle: „Mivel szolgálhatok, néném? Anyám már elment tőlem haza.” Az öreg így felelt:
„Édes lányom, én tudom, hogy anyád nincs itt nálad, mert ott voltam nála, csak azért jöttem, mert féltem, hogy elmulasztom az ima idejét: szeretném a mosakodást nálad elvégezni. Tudom, hogy te milyen rendszerető vagy, s a házad milyen tiszta.”