Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
Másnap reggel zsebébe tett ezer dinárt, elment a selyempiacra, és kérdezősködött Abu ‘l-Fath boltja után. Egy kereskedő megadta neki a felvilágosítást, és mikor odament, látta, hogy a boltost legények, szolgák és eunuchok veszik körül, és ő maga tiszteletet parancsoló gazdag ember; kincseinek betetőzése pedig az a gyönyörű felesége, akihez foghatót királyoknál se lehet látni. A fiatalember köszöntötte a kereskedőt, az viszonozta a szalámot, és leültette látogatóját maga mellé. A fiatalember így szólt hozzá: „Halld, ó, kalmár; szeretném megnézni azt az ilyen meg ilyen fejkendőt.” A kalmár megparancsolta egyik rabszolgájának, hozza el azt a köteg selymet a raktár belsejéből; az elhozta, a kereskedő felbontotta, kivett belőle egy csomó fátyolkendőt, amelyek szépsége ámulatba ejtette a fiút. Mikor megpillantotta azt a bizonyos kendőt, megvette ötven dinárért, és boldogan vitte haza.
