Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
„Királyom, ez az asszony gaz tanácsa miatt történt, és ezért mondtam el neked, hogy bizonyságot tegyen az asszonyok meggondolatlanságáról, gyengeelméjűségéről, gonosz tanácsairól. Ne hallgass hát szavukra, és ne ölesd meg fiadat, szíved vérét, hogy utánad el ne törlődjék a neved.”
A király erre letett szándékáról, hogy kivégezteti fiát.
A hetedik napon sikoltozva jött be a leány a királyhoz. Nagy tüzet rakott a palotában, mire kezénél-lábánál megfogták, és a király elé vitték. „Miért tetted ezt?” – kérdezte a király. A leány így felelt: „Ha nem szerzel nekem igazságot fiad ellen, belevetem magam abba a tűzbe, mert utálom az életemet. Mielőtt eljöttem, megírtam a végrendeletemet; pénzemet alamizsnának osztatom szét. Én elkészültem a halálra, te pedig meg fogod bánni, ahogyan az a király megbánta, hogy megkínoztatta a fürdősasszonyt.” – „Hogy történt az?” – kérdezte a király: