Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról
A gyermek arca olyan volt, mint a hold képe, növekedésének tizennegyedik éjszakáján. És gondozták a gyermeket, amíg ötödik életévét el nem érte. Volt a király bölcsei közt egy tapasztalt bölcs, Esz Szindibádnak hívták: ennek a gondozásába adta most fiát. Ez a gyereket tízéves koráig oktatta a tudományokra és az irodalomra, úgyhogy a fiúhoz senki se volt fogható abban az időben, ami a tudást, a műveltséget és az értelmességet illeti. Mikor apja ezt látta, arab lovasokat hozatott, megtanították lovagolni, és az ifjú mesterien vágtatott, ugratott a porondon; minden kortársát felülmúlta ebben a művészetben.
Pages: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144
