A tengerjáró Szindbád utazásai
„Ha még szűkebbre válik ez a barlang, a tutaj aligha jut keresztül rajta; vissza se tud fordulni: akkor itt kell vesznem ezen a boldogtalan helyen, menthetetlenül!”
Ráfeküdtem arccal a tutajra, olyan alacsony volt a barlang, és csak siklottam szüntelenül előre. Éjt-napot meg se különböztethettem a sötétség miatt, amely a hegy belsejében beburkolt, és megszállt a rémület és félelem, hogy el kell vesznem. Ilyen állapotban folytattam utamat a folyón. A barlang hol kiszélesedett, hol meg összeszűkült. A mélységes sötétség végtelenül elcsigázott, és keserves nyomorúságomban elnyomott az álom. Így feküdtem arccal a tutajon, mély álomba merülve, az meg csak vitt egyre tovább, azt sem tudom, rövid vagy hosszú ideig-e?