A tengerjáró Szindbád utazásai
A tengerjáró Szindbád ötödik meséje,
vagyis az ötödik utazás
Hallottátok, ó, testvéreim, hogy miután visszatértem negyedik utazásomból, belemerültem a kedvtelésekbe, mulatozásba és örömbe, és elfelejtettem minden kalandomat, élményemet és szenvedésemet. A nyereség, a haszon és a gazdagodás nagy öröme azonban megint felébresztette lelkemben a vágyat, hogy útra keljek, és gyönyörködjem idegen népek országaiban és szigeteiben. Elmélkedni kezdtem ezen a dolgon, és értékes árukat vásároltam, amelyek tengeri útra alkalmasak. Bálákba csomagoltam őket, és útnak indultam Bagdád városából Baszra városába. A folyó partján jártam-keltem, megpillantottam egy magas, jó formájú nagy hajót, megtetszett nekem és megvásároltam. Új volt a fölszerelése, kapitányt és tengerészeket fogadtam hozzá, fekete rabszolgáimat és inasaimat melléjük rendeltem felügyelőknek, és berakattam báláimat. Felkeresett egy kalmártársaság, ezek is felrakták báláikat, amikért megfizették a díjat. A legnagyobb örömben és jókedvben bontottuk ki vitorláinkat, biztonságot és jó nyereséget remélve vígan voltunk. Így folytattuk utunkat szüntelenül szigetről szigetre és tengerről tengerre, nagy élvezetünk telt a szigetek és városok látásában, és kikötöttünk mindegyiknél, adtunk és vettünk.