A tengerjáró Szindbád utazásai
Közben pedig egyre hajóztunk, szigetről szigetre, tengerről tengerre, most már a teljes szabadulást reméltem, örültem menekülésemnek, de valahányszor eszembe jutott a barlangbeli élet feleségemmel, puszta emlékére is majdnem eszméletemet vesztettem. De a fenséges Alláh akaratából megérkeztünk Baszrába. Ott kiszálltam, néhány napig pihentem, aztán elindultam hazámba, megöleltem enyéimet, barátaimat, kérdezősködtem hogylétükről. Mindnyájan örültek, és szerencsét kívántak megmenekülésemhez. Elraktároztam mindent, amit magammal hoztam, ajándékokat osztogattam, felruháztam az árvákat, a szűkölködőket, és örömnek, vígságnak adtam át magamat. Visszatértem régi szokásaimhoz, barátokat, pajtásokat, testvéreimet látogattam, játékban, vígságban éltem.