A tengerjáró Szindbád utazásai
Ez a vége második utazásom élményeinek, és holnap, ha Alláh úgy akarja, elbeszélem nektek a harmadik utat.
Amidőn a tengerjáró Szindbád a szárazföldi Szindbádnak elmondta második utazását, és az elbeszélés véget ért, mindnyájan igen bámultak a hallottakon. Azután együtt elköltötték az estebédet, és Szindbád ismét meghagyta, hogy számoljanak ki a teherhordónak száz arany mithkált. A teherhordó az ajándékkal útjára indult. Még hazaérve is hálálkodott, és Alláh áldását kérte vendéglátó gazdájára. Nemsokára rávirradt az éjszakára bíbor hajnal fénysugára, felkelt a teherhordó Szindbád, elvégezte reggeli imáját, és megint a tengerjáró Szindbád háza felé tartott, annak parancsa szerint. Amint belépett hozzá, szép reggelt kívánva üdvözölte, mire Szindbád istenhozottal fogadta, és leült vele, amíg a többi barátja és vendége meg nem érkezett. Aztán ettek-ittak, és amikor vidám, derűs kedvvel együtt ültek, a tengerjáró Szindbád felvette a szót, és így beszélt: