A tengerjáró Szindbád utazásai
Szomszédom keserves sírásra fakadt, és így szólt hozzám: „Ó, barátom, hogy vegyek el más nőt, és hogy adhat Alláh jobb feleséget kárpótlásul, mikor már csak egy nap az életem?” Így feleltem: „Ó, testvérem, térj eszedre, és ne jósolj magadnak halált; íme lásd, egészséges vagy, ép és erőteljes.” De ő így válaszolt: „Barátom, lelkedre, holnap elveszítesz engem, és soha az életben nem látsz többé!” Megkérdeztem tőle: „Hogy lehetséges ez?” Ő pedig így felelt: „Ma eltemetik a feleségemet és vele együtt engem is, ugyanabba a sírba; mert országunkban az a szokás, hogy ha a feleség meghal, a férjet elevenen eltemetik vele, a feleséget viszont a férjjel, hogy a házastárs halála után párja se élvezhesse tovább az életet.” Ekkor felkiáltottam: „Alláhra, ez gyalázatos, ezt én nem tűrném!”