A tengerjáró Szindbád utazásai
Azután a kapitány felkelt, és felkúszott az árbocrúdra, hogy kioldja a vitorlákat, de hajónk heves szélbe került, visszasodródott, és eltörött a kormánya egy magas hegy közelében. Most a kapitány leszállt az árbocról, és így szólt: „Nincs más erő és hatalom, csak a magasztos, nagy Alláhé! Senki sem kerülheti ki sorsát! Alláhra, nagy veszedelembe jutottunk, és nem tudunk megmenekülni belőle!” Az utasok, valahányan voltak, elkezdték siratni saját magukat, búcsúzkodtak egymástól, mivelhogy éltük lejárt, és reményük szálai elszakadtak. A hajó nekiment a hegynek, és darabokra zúzódott, gerendái szétforgácsolódtak, és alámerült, ami csak benne volt. A kalmárok a vízbe estek, sokan belefulladtak, néhányan elérték a hegyet, és szárazra jutottak.