Aladdin és a bűvös lámpa
Aladdin pedig ettől fogva nap nap után keresztüllovagolt a városon, miközben mamlúkjai, mögötte és előtte, jobbra és balra aranypénzt osztogattak a népnek. És az egész nép szerette, mert olyan bőkezű, adakozó és nagylelkű volt. Fölemelte a szegények és nélkülözők segélyeit, sőt saját kezűleg is osztott ki köztük adományokat. Nagy hírt szerzett magának az egész országban; az előkelőségek és az emírek közül sokan étkeztek az asztalánál, és az emberek eskütételnél már csak az ő drága életére esküdtek. Időnként el szokott járni vadászatra, vagy a küzdőporondon vágtatott paripájával, és részt vett a szultán vitézi játékain. Ahányszor Badr el-Budúr hercegnő megpillantotta, amint délcegen üli meg lovát, még jobban megszerette, és magában nemegyszer gondolta, hogy Alláh igazán nagy boldogságban részesítette, amikor megakadályozta, hogy a vezír fiával egyesüljön, és szabaddá tette férje, Aladdin számára.