Aladdin és a bűvös lámpa

Olvasási idő: 97 Perc

A mór varázsló így beszélt tovább Aladdinhoz, a szabó fiához:

„Fiam, Aladdin, lám a sors megtagadta tőlem, hogy vigaszt és örömet találjak apádban, az öcsémben, pedig de reménykedtem, hogy hosszú távollétem után viszontlátom, mielőtt meghalok! Ó, jaj, hogy a szétválasztó balsors elrabolta tőlem! De végzetét senki sem kerülheti el, és amit a felséges Alláh rendelt, az ellen nincs segítség. – Aztán megfogta Aladdin kezét, és így folytatta: – Fiam, most már csak te vagy egyetlen vigaszom, apád helyét te foglalod el. Aki utódot hagy maga után, az nem halt meg, fiam!” Aztán zsebébe nyúlt a varázsló, tíz dinárt húzott elő, és e szavakkal adta át Aladdinnak: „Fiam, merre van a házatok, és hol van anyád, öcsém felesége?” Aladdin kézen fogta, és elvezette a házukhoz. A varázsló most így szólt hozzá: „Fiam, fogd ezt a pénzt, és vidd édesanyádnak; add át neki üdvözletemet, és beszéld el neki, hogy nagybátyád megérkezett messze földről. Alláh engedelmével holnap elmegyek hozzátok, hogy személyesen is köszöntsem anyádat, lássam a házat, ahol öcsém lakott, és hogy sírját is meglátogassam.” Aladdin kezet csókolt a mórnak, és örömrepesve sietett az anyjához.