Aladdin és a bűvös lámpa
Azután várakozott, míg a három hónapból kettő el nem múlt. Ekkor egy nap Aladdin anyja a bazárba indult, olajat vásárolni; de zárva talált minden bazárt, az egész várost pedig feldíszítve, és látta, hogy a lakosság gyertyákat és virágokat rakott az ablakába. Azután látta, hogy a katonák, az őrség és az agák ünnepélyes díszmenetben vonulnak fel, égő fáklyákkal és gyertyákkal. Elcsodálkozott ezen a szokatlan készülődésen, bement az egyik olajkereskedésbe, mely nyitva volt, és olajat vásárolt. Megkérdezte az olajkereskedőt: „Életedre, bácsikám, mondd már meg, mi történik ma a városban, hogy mindenki ünneplőben van, a bazárok meg a házak föl vannak díszítve, és a csapatok felvonulnak?” – „Asszonyom – felelte az olajkereskedő -, talán idegen vagy, és nem ebből a városból való?” – „Dehogy – mondta -, idevaló vagyok.” A kalmár folytatta: „Azt mondod, helybeli vagy, és még azt se tudod, hogy a nagyvezír fia ma este üli lakodalmát Badr el-Budúr hercegnővel, a szultán leányával? Most van éppen a fürdőházban, és ez a sok emír és katona az ő díszkísérete; várják, amíg kijön a fürdőből, aztán ünnepélyes menetben viszik a szultán leányához a palotába.”