Tündér Ilona
Az órjások rögtön futásnak eredtek,
A királyfi összeszedé a kincseket:
A sarut s palástot felölte magára,
Kezébe vevé az ostort, s felkiálta:
Hip, hop, bűvös kincsek, ősi hagyományok,
Repitsetek engem hová régen vágyok.
Repitsetek el a föld azon tájára,
Hol rátalálhatok Tündér Ilonára.
Repült a királyfi magasan a légbe,
Ámde a középső óriás beérte:
Leszállitá őt a messzi magasságból,
S mindent vissza vett az ősi hagyományból.
A királyfi búsan szét nézett a tájra,
A hová reptiből kénytelen leszála:
Egy vad rengetegben ált ő csak magára,
Hol egy utat látott, mely nem rég volt járva.
Elindult az úton s megy nagy sűrűségbe:
Végre egy kőszikla s vár tűnik szemébe.
Kandian tekintget e tündöklő várra,
Melynél bajosabbat szeme még nem láta.
