Tündér Ilona
Még is halk léptekkel közelit hozzájak,
Észrevette azt, hogy mélyen álmodnának:
S hogy a király előtt legyen bizonysága,
A szép lány hajából egy fürtöt levága.
Ezzel a királynál megjelen sietve.
S elbeszélte neki, mit látott a kertbe,
Egy szép isten-asszonyt a királyfi mellett,
Kinek az aranyfürt hajzatában termett.
A király szivét az öröm elragadta:
Szaladott nejéhez, és azt karon fogta.
Sietett a kertbe, hogy lássan utána,
Mily tündér teremtés szeretett fiába.
E közben a lányka felserkent álmából:
Legott észrevette hogy vágtak hajából.
Egy setét gúnyt sejtett, ő meg volt gyalázva,
Sírni kezde, arcza sűrű könytől áza.
