Abu Kir és Abu Szir
Most mindenki a király parancsa szerint cselekedett, és átvette, ami járt neki, Abu Szir pedig így szólt a királyhoz: „Alláh adjon neked nyugalmat, ó, király, mint ahogy te nyugalmat szereztél nekem ezektől a ghúloktól, akiket csak Alláh bírt volna jóllakatni!”
A király nevetett a szaván, igazat adott neki, aztán visszatért nagyjaival a szerájába. Abu Szir pedig azzal töltötte az éjszakát, hogy a pénzét számolta, zacskókba rakta és lepecsételte; kiszolgálására pedig húsz szerecsen rabszolgája, húsz mamlúkja és negyven rabszolgalánya volt.
Másnap reggel megint kinyitotta a fürdőjét, és egy hírnökkel kikiáltatta: „Mindenki, aki a fürdőbe jön és megfürdik, saját belátása és bőkezűsége szerint fizethet.” Aztán odaült a pénzesládája mellé, az emberek meg jöttek, és mindenki a körülményei szerint fizetett, úgyhogy mire beesteledett, a láda tele lett a dicsőséges Alláh jó adományával. Majd a királyné is a fürdőbe kívánkozott, és mikor Abu Szir ezt hírül vette, a kedvéért a napot két részre osztotta úgy, hogy az időt hajnaltól délig a férfiaknak, déltől estig pedig a nőknek szánta. Mikor aztán a királyné megjelent, egy rabnőt állított a láda mellé, mert négy rabnőt ügyes fürdőmesternőkké képezett ki. A királynénak pedig igen tetszett a fürdés és örömtől dagadó kebellel tett be ezer dinárt a ládába. Így terjedt el Abu Szir híre a városban, és ő mindenkit, akár gazdag volt, akár szegény, egyforma előzékenységgel látott el, úgyhogy a javak csak úgy özönlöttek be hozzá minden ajtón, ő pedig ismeretséget és barátságot kötött a király testőrségével. A király hetenként egyszer eljött hozzá, a hét többi napja meg a gazdagoké-szegényeké volt, és Abu Szir mindenkit barátságosan és udvariasan fogadott. Úgy esett egyszer, hogy a király hajóskapitánya is eljött hozzá. Abu Szir levetkőztette, és bement vele a fürdőbe, jól végigkente testét, és kitüntető udvariassággal szolgálta ki. És mikor kijött a fürdőből, szörbetet meg kávét készített számára, mikor pedig a hajóskapitány adni akart érte valamit, szabadkozott, hogy nem fogad el tőle semmit, úgyhogy a kapitány Abu Szir végtelen szívélyességéért és jóságáért a lekötelezettjének érezte magát, és azt se tudta, hogy mutassa ki háláját a fürdőmester nagylelkűségéért. Ennyit Abu Szirről.