Abu Kir és Abu Szir
Ami Abu Szirt illeti, amikor Abu Kir elszedte a pénzét és odábbállt, három napig hevert szobájában úgy, ahogy Abu Kir bezárta, eszméletlenül, nagy betegségében, amíg a khán kapusa rá nem gondolt, mi van a szobájuk ajtajával, és amikor bezárva találta, és estig egyiküket se látta, se nem hallott róluk semmit, azt gondolta magában: „Utóbb elszeleltek fizetség nélkül, vagy talán meghaltak; vagy mi a csoda történt velük?”
Odament a szobájuk ajtajához, látta, hogy a kulcs a zárban van, és kihallotta belülről a borbély nyögését. Kinyitotta az ajtót, és megszólította a borbélyt – látta, hogy ott fekszik és nyögdécsel: „Megbocsáss, hol a társad?” A borbély így felelt: „Alláhra, csak ma tértem eszméletre betegségemből, hívogattam, de senki sem felelt, az istenért, testvér, keresd elő fejem alól az erszényemet, végy ki belőle öt féldirhemet, és hozz rajta valami ennivalót, mert már félig éhen vesztem.”