Abu Kir és Abu Szir
És egymás után sorolta elő neki Abu Kir az összes színeket, és a kelmefestő azt felelte neki: „Negyven kelmefestő van ebben a városban, se több, se kevesebb, és ha egy meghal közülük, betanítjuk a fiát, ha pedig nem hagy hátra fiút, akkor harminckilencen maradunk, mihelyt pedig egyikünk két fiat hagy hátra, betanítjuk az egyiket, és ha az meghal, a másikat. Mesterségünk erősen meg van szervezve, és mi csak a kékfestéshez értünk, egyéb színhez nem.”
Abu Kir ekkor így szólt hozzá: „Tudd meg, én magam is kelmefestő vagyok, és minden színnek a festéséhez értek; beállnék hozzád bérért, és megtanítanálak, hogyan kell mindenféle színre festeni, dicsekedhetsz majd vele az egész kelmefestő-céh előtt.” De a festő ezt felelte: „Idegent nem veszünk be a céhünkbe.” Abu Kir most azt mondta: „És ha én magam nyitok boltot?” A kelmefestő így válaszolt: „Ezt sohasem engedik meg neked.”