Abu Kir és Abu Szir
Így tartotta a vevőt hitegetéssel, fogadkozással, amíg az végre kijött a béketűrésből és rászólt: „Meddig hitegetsz még a holnapi nappal? Add vissza a szövetemet úgy, ahogy van, festetlenül!” Erre azt felelte: „Alláhra, testvér, majd megöl a szégyen, de csak megmondom az igazat, károsítsa meg Alláh, aki másokat megkárosít!” Ha a vevő erre megkérdezte: „Mi történt hát?” – így válaszolt neki: „Ami a kelmédet illeti, azt megfestettem, valami gyönyörűséges lett, de amikor a kötélre akasztottam, ellopták; fogalmam sincs, ki volt a tolvaj.” Ha a kelme gazdája jólelkű ember volt, megesett, hogy azt mondta: „Alláh majd kárpótol érte!” – de ha rossz természetű volt, és szórta a festőre a szitkot-átkot, akkor se ért vele semmit, még ha bíró elé is vitte a dolgot.