Abu Kir és Abu Szir
Abu Kir először is a bazár felé vette útját, ott finom holmikba öltözött, aztán sétálgatott a városban, és látta, hogy olyan város, amilyennek nem akad mása a városok között, de egyben azt is megfigyelte, hogy minden ruhanemű, amit viseltek, csak fehér és kék színű volt. Fölkeresett hát egy kelmefestőt, és amikor itt is csak csupa kék homit látott, előszedett egy kendőt, és így szólította meg a festőt: „Mester, fogd ezt a kendőt, és fesd meg nekem, és vedd át, ami érte jár.” A festő ezt felelte: „A festés ára húsz dirhem.” Abu Kir így válaszolt: „A mi országunkban ezt két dirhemért festjük meg.” Mire a kelmefestő azt mondta: „Akkor eredj és festesd meg az országodban, én nem festek olcsóbban, csak húsz dirhemért, abból egy dirhemet sem engedek.” Abu Kir most megkérdezte, „Milyen színre fested?” A festő azt felelte: „Kékre.” Abu Kir azt mondta: „De én azt kívánom, hogy vörösre fessed.” A festő így szólt: „Vörösre nem tudok festeni.” – „Akkor zöldre.” De a festő megint csak azt felelte: „Zöldre se tudok festeni.” – „Akkor sárgára.” – „Arra se tudok.”