Ázem és a tündérkisasszony
A királynő és testvérei éppen együtt ültek, mikor az asszony belépett s őt is leültették maguk mellé.
– Felséges királynőm, mit határoztál, milyen sorsra juttatod a testvéredet? – kérdezte az asszony.
– Mivelhogy tündér létére halandó ember felesége lett, irgalom nélkül megöljük – felelt a királynő.
– Megbűnhődtök ti még ezért! – kiáltott haraggal az öreg dajka. – Nincs jogotok arra, hogy megöljétek. De ha nem akartok semmiképen könyörülni rajta, engedjétek meg legalább, hogy még egyszer láthassam őt.
A királynő megengedte s a dajka rögtön lesietett a tömlöcbe. Ott ült Ázem felesége, sírt keservesen, a két kis fiú meg ártatlanul játszadozott, kacagott a lábánál. De az öreg dajka vígasztalta, babusgatta, hogy csak ne féljen, mert nemsokára üt a szabadulás órája. Itt van az ő hites ura Balzorából, nemsokára meg is láthatja!