Ázem és a tündérkisasszony
– Ki vagy te, mi vagy te, aki hozzám szólasz? – kérdezte Ázem reszketve.
– Én is szellem vagyok, azok közül való, akik reád vigyáznak, minden léptedet őrizem s nem engedem, hogy valami bántódásod legyen. Tanácslom is neked, fiam, hogy amint egy kicsit kipihented magad, vedd a papucsodat, s menj tovább, mert még háromévi járóföldre vagy a szigettől.
Ázem imádkozott, vette a papucsát s ismét elindult. Nemsokára olyan rettenetes vidékre jutott, hogy alig mert körültekinteni. Óriáskígyók, vadállatok nyüzsögtek ott nagy seregben, úgy, hogy Ázem alig mert megállani egy percre s akkor is elhívta a trombitával a szellemet.