Ázem és a tündérkisasszony
– Édes asszony anyám, bocsásson meg nekem, de úgy vágyom a testvéreim után, hogy nem tudok többet itt maradni. Mondja meg az uramnak, ha hazajő, hogy életem végéig csak őt fogom szeretni, s ha ő sem tud nélkülem élni, jőjjön utánam a Vaak-Vaak szigetére.
Amint ezeket a szavakat elmondta, eltűnt a felhők között, s többet senki sem látta. Az öreg asszony nagy keserves bánatában sírt, jajgatott, átkozta Szobeidát kíváncsiságáért, s hogy elrontotta a fiának minden boldogságát.
Szobeida szomorúan hallgatta az öreg asszony átkozódását, s nem is gondolt rá, hogy megbüntesse.
Bement legbelső szobájába, s ő is megsiratta keservesen, hogy ilyen rossz vége lett a kíváncsiságának.