Giufa
– Jól van, fiam, jól van; most csak vacsorálj, aztán feküdjél le.
Giufa vacsorázott, aztán lefeküdt az ágyba, az anyja meg vette a fazekat s elásta a lépcső alatt. Mikor ezzel készen volt, a kötényét telerakta fügével, felment a padlásra s a kéményen lerázta a fügét. Ahogy ezt látta Giufa, nagy mohón felszökött az ágyból, nekiesett a fügének s mind egy falásig megette. Aztán szépen visszafeküdt az ágyba s elaludt. Másnap reggel mondja az anyjának Giufa:
– Hej, anyám, mi történt az éjjel! A Jézuska egy csomó fügét dobott le az égből s én azt mind megettem.
– Ugyan bizony? – mondotta az anyja.
– Ugy van, bizony, – mondotta Giufa.