Giufa
Amint mendegélt, többen találkoztak vele s mind kérdezték:
– Mit viszel, Giufa?
– Fájdalmat! – felelte Giufa.
– Mi az a fájdalom? – kérdezték.
– Nézzétek meg, – felelte Giufa. – Az emberek megtapogatták a töviseket s hogy megszúrta a kezüket, nagy kacagva mondták:
– Na, te szép ajándékot viszel az anyádnak! Tudom, hogy örül majd a töviseknek!
De Giufa ügyet sem vetett az emberekre, szép csendesen hazament, mikor aztán belépett a szobába, kihúzta a köpenyege alól a fazekat s mondotta nagy titokzatosan az anyjának:
– Nézzen ide, anyám, mit hoztam! – s azzal kiürítette a pénzt. Hanem a Giufa anyja igen okos asszony volt ám, gondolta magában: ez az ostoba Giufa majd elbeszéli mindenkinek, hogy pénzt hozott, azért csak annyit mondott neki: