Vaskalapos János
– Ez is munka? – kérdi tőlük János, azzal fogott egy ménkű nagy követ, feltette a kocsiderékba.
Háromnál többet viszont az ökrök nem bírtak el, megdühödött rájuk, s kezdte őket feldobálni a szekérre.
– Mit csinálsz, fiam?! – rémült meg a bíró.
– Nem akarják húzni a szekeret hegynek fel, hát én nem vesződöm vélük, felhúzom magam.
Odafent meg elkezdtek tanakodni: kit küldjenek le a kútba, a követ kinek adogassák?
– Lemegyek én, de jöjjön ám a kő, ne ácsorogjak odalenn sokáig! – tolta félre a többieket János.
A bíró meg a gazda összenéztek, ezt akarták, a többi megy magától, agyonveri a kő előbb-utóbb!