Vaskalapos János
– Majd elválik, kitöltöm-e vagy sem.
Másnap az udvart szépen rendbe tette. Csak nézett a gazda. Harmadik napon meg felpakolták az ekét a szekérre, befogták az ökröket a szolgálóval, s kimentek szántani.
– Ennivalót nem teszek, majd viszem utánatok – mondta a gazda.
Jól van, befogtak, elkezdték a szántást, a szolgáló hajtotta az ökröt, János meg az ekét tartotta. Jó magasan járt már a nap, de még a reggeli sem érkezett meg.
– Nem szokott ez a gazda korán kijönni az ennivalóval – szólott János.
– Azt várhatjuk, mert sose jön ki – mondta a szolgáló.
– Ne búsulj, van itt ennivaló.
Kiértek szépen a föld végére, az egyik ökröt rögtön fejbe vágta.
