Amikor apám katona volt
Emlékszem rá, anyám egyszer beteg lett és azután kisfia született. Anyámat a pitvarban fektették le. Nagyanyám kölcsönkért a szomszédban egy kis kását, és elküldte Nyefed bácsit a pópáért, néném pedig összehívta az ismerősöket a keresztelőre.
Megjöttek a vendégek, három kerek kenyeret hoztak magukkal. A rokonok asztalokat állítottak fel és megterítettek, majd lócákat hoztak és egy dézsa vizet. Aztán mindnyájan helyet foglaltak. Amikor a pap megérkezett, a koma meg a komaasszony előre álltak, s mögöttük állt meg Akulina néni az újszülöttel. Imádkozni kezdtek. Aztán kibontották a csecsemőt, s a lelkész megfogta és betette a vízbe. Én szörnyen megrémültem és felkiáltottam: – Add vissza a fiúcskát! – De nagyanyám haragosan rám mordult: – Elhallgass, mert agyonváglak!