Amikor apám katona volt
Anyám az asztalra tette a kását meg a tojást és hozzáfogtunk az evéshez. – No, mi van? Vettél? – kérdezte anyám. – Vettem – felelte apám -, nyolcvan ezüstrubelért. Hársfát; olyan fehér, akár a tejüveg. Várj csak, majd adunk az embereknek egy kis itókát, aztán elszállítják nekem valamelyik vasárnap.
Ettől kezdve sorsunk jobbra fordult.