A tengerinádpálcás diák
Erre már a menyasszony is megijedt:
– Ide ne hozd, mert átok van énrajtam, ha magamra veszem, akárhogy szeretlek is, el kell hogy hagyjalak!
De a diák megint nem tudta megőrizni a titkot, engedett a hercegek, grófok, bárók kérésének. A menyasszony a táncosa kezén egyszer csak megrázkódott, hattyúvá változott, és kimenekült a nyitott ablakon.
Szaladt volna utána a diák, de a magasból szólt csak vissza néki:
– Magas hegyen magas vár van, magas vár tetején egy fényes csillag, oda gyere el, ha látni akarsz! Isten veled!
A lakodalmas nép csak szörnyülködött, ő meg feltette magában, hogy utánamegy.
Túl járt már hetedhét országon, a lova is kidöglött alóla, de még házat nem látott, csak sík földet. Onnan meg erdőbe jutott.
