A királyfi meg a veres vitéz
Végre aztán, hogy egy városba értek, s a kulacsot meg kellett tölteni, megkérdezte a csaplárost, miféle átok ez a sötétség.
– Jó vitéz – mondta az -, te messziről jöhetsz, hogy hírét sem hallottad a bajunknak. Tán a Veres vitézt sem ismered, aki hatalmas és kegyetlen ember, gonoszsággal teli. Az a baj, hogy ez a Veres vitéz szemet vetett a királyunk egyetlen lányára, s hiába kéri, nem adják hozzá.
– Aztán nem akadt egy bátor sem, aki ezt a Veres vitézt kettészelje?
– Akadt bátor, és nem is egy, de nem tudnak hozzáférkőzni.
– Hogyhogy nem tudnak? – néz rá a királyfi.
– Úgy, hogy ő maga a rézmezőn, ezüstmezőn túl, az aranymező legszélén lakik, s mire addig eljutna valaki, a három csődör agyonrúgja.
