Urasima vízországi szelencéje

Olvasási idő: 5 Perc

– Urasima, Urasima – szólal meg a teknősbéka -, életemet mentetted meg, csendes álmod zavartam meg; kőfészkemből előjöttem, jóságodat szívem szerint megköszönjem.

– Nem jár érte semmiféle köszöneted, véletlen volt az, ha mentett.

– Szíved nemes jóvoltából szabadultam gyerekkezek halálából; ha nem lenne ellenedre, elvinnélek csodálatos valamerre.

– Hová vinnél? Merre mennél?

– Hallottál-e vizekbeli Hab-Sárkányról? Tenger mélyén varázslatos tündérkertről, palotáról?

– Színről színre sose láttam, hallomásból ha hallottam Tengerország Hab-Sárkányát, vízben úszó tündérkertjét, kristályból lett palotáját.