Ráadó és Anyicska
Anyicska ezalatt jó messze haladt Ráadóval, mentek mentek amint az isten tudniok adta, egyszer megszólal Anyicska:
– Jaj Ráadó lelkem, be ég a bal orczám, nézz hátra mit látsz?
– Nem látok egyebet, csak egy halavány felleget.
– No az az anyám, észrevette hogy elszöktünk, hanem most már szálljunk le hamar, én válok egy kápolnává, te meg válj egy remetévé, ha kérdezi tőled, hogy nem láttál-e erre ilyen s ilyen fiut meg lyányt, mondd hogy láttál ezelőtt háromszáz esztendővel.
Alig hogy leszálltak, hogy Anyicska kápolnává, Ráadó remetévé vált, ott termett a vén asszony. Kérdezi Ráadótól:
– Ugyan földi nem látott-e erre egy fiut meg egy lyányt?