Játék a tűzzel
—Ez az.
—Mit akarsz ezzel mondani.
—Most nekem udvarolsz.
Tarcsay nevetett.
—Magatok akartátok. Az imént mondtad.
—Fájdalom, igaz.
—Csakhogy most minden egészen másképen van. Mert—én beléd szerettem.
—Hallgass erről Bandi.
—Meglep a vallomásom? nem tudtad? Nem érezted? mered mondani?—Kell az ilyen asszonynak sokat beszélni?
A sok kérdés szinte elárasztotta az asszonyt. Egyikre sem bírt, vagy nem mert felelni. A férfi folytatta.
—Most hát tudom, hogy teneked meg kellett volna engem „gyógyítanod” valami betegségemből, ami nem volt. És amikor beteggé tettél, azt hiszed, elmúlik a bajom, ha azt mondod: nincs tovább a játék.