Játék a tűzzel
Az asszony elpirult. Zavarosan védekezett.
—Ne érts félre; nem arra vagyok kíváncsi, hogy kicsoda…
—Úgyis tudod. Megmondjam?
Úgy tett az asszony, mintha ezt nem hallotta volna. Sietve magyarázta.
—Nekem tudniillik azért kellett most idejönnöm, hogy elhódítsalak valakitől, akit nem ösmerek.
—Ez alaposan megtörtént. Meg lehetsz elégedve.
Kis ideig csend volt… A férfi szólalt meg újra.
—Eszerint összeesküdtetek ellenem. Mit mondott neked Edit? Beszélj bátran, ha már elkezdted.
—Ő szeret téged, nagyon szeret.
—Jó-jó; de mit mondott egyebet?
—Talán mindent. Sokat leveleztünk; nagyon bizalmasan.
—Akkor tudhatsz róla, hogy mindig jó férj voltam.