A másik miatt
—Menj. Hagyj itt—neki!
—Judit!!
—Ne nézz rám úgy! Tudhatod, hogy nem mondom komolyan. De nem bírlak elengedni. Éppen ma nem.
—Miért éppen ma nem?
—Mert ma érzem úgy, ahogy még soha, hogy szeretlek.
A levegő szinte sistergett az ajka körül, olyan forrónak érezte azt Hadady.
Parti jött, szerencsére… Jó hírt kapott. Ragyogott az arca. Pezsgőt rendelt. Hadady összerezzent. Megmozdult, szökni akart. Az asszony szeme azt Parancsolta neki: maradj!… Feléje nyújtották a pezsgős poharat. Ivott.
A második pohár már könnyebb volt. A harmadik még könnyebb… Jóval éjfél után kísérte haza Partiékat. Az asszony az egész úton úgy simult hozzá, mintha ő lett volna az ura. Parti nem törődött vele. Be volt csípve.