Jánoska meg az ördög
Megegyeztek. Az ördög egy zsák aranyat dobott föl a bakra, ő maga pedig urasan hátraült az ülésre. Jánoska csak erre várt. Megnyomott egy gombot, és a vastető hirtelen becsukódott az ördög fölött. Fogoly volt a gézengúz.
Jánoska ekkor levette álszakállát, ledobta ócska kucsmáját. Az ördög rémülten ismerte föl a kocsisban Jánoskát.
– Eressz ki, Jánoska! Neked adom minden vagyonom, csak eressz el! – könyörgött az ördög.
– Nem eresztelek, biz én! Tolvajnak neveztél, megrágalmaztál, most megkapod a fizetséged! – mondta Jánoska.
– Eressz el! Visszaszívom, ha akarod: nem vagy tolvaj – siránkozott az ördög.