Jankó és a három elátkozott királykisasszony
Haza jött Jankó a vadászatból, nagy sírva-ríva találta az anyját.
– Hát édes anyámat mi lelte, mért sír olyan nagyon? kérdi tőlle.
– Hogy ne sírnék, édes fiam, mikor igy meg igy jártam.
Itt elbeszélte az egész esetet. Jankó nagyon elszomorodott rajta.
– No édes anyám, engem addig nem látnak, mig a feleségem elő nem kerítem.
Elindult Jankó, ment mendegélt, egyszer beért abba az erdőbe, a melyikben az öreg ember lakott. Bement hozzá:
– Jó napot adjon isten, öreg apám!
– Fogadj Isten, édes fiam! hát mi járatban vagy?
– Jaj öreg apám, nagy búba-bánatba estem én most, tegnap, mig kint voltam vadászni, a feleségem elkérte az anyámtól a hattyúruhát, magára vette, elrepült vele, most hát egyenesen kendhez jöttem tanácsot kérni.
