Babikó és Rónána
Hogy odaértek, azt mondja az ördög, lépjen utána, de a fiú nem mert, mert az árok teli volt vízzel, az ördög kénytelen volt a hátára venni. Átalértek, s egyszer csak egy nagy ház előtt találták magukat. Azt mondja az ördög:
– Ez az én házam. Eztán itt laksz velünk, és majd Babikónak hívunk.
Odabent meg egy vén boszorka ült, s mellette egy gyönyörű szép lány. Azt mondja az ördög a lánynak:
– Rónána, adjál vacsorát Babikónak! Te meg, fiam, üljél le, s várj sorodra. Apád nekem ígért, de három parancsom, ha teljesíted, hazaengedlek.
Megmutatta, hol alhat, s vacsora után mind lefeküdtek.
– Jól figyelj! – azt mondja másnap reggel. – Van nekem egy darab erdőm, abban a fákat mind kivágod, rendbe rakod, estig elvégezd!