A szürke ember
– Hidd el nekem, – mondotta a királyné – hogy az égből leszállott valamelyik angyal. Követségbe jött hozzánk. Öltözzünk szépen a legszebb ruhánkba, ékesítsük fel magunkat minden drágasággal, úgy menjünk a kápolnába: fogadjuk az Isten angyalát illő tisztelettel s alázattal.
Felöltötték legdrágább, legszebb ruhájukat, úgy mentek a kápolnába. S ahogy beléptek, mondotta az »angyal«:
– Jertek közelebb, egészen az oltár elé, addig nem hallgatlak meg.
Térden csúszva közeledtek az oltárhoz, ott aztán elésorolták nagy szánom-bánommal minden bűnüket s könyörögtek, hogy bocsássa meg bűneik nagy sokaságát.
– A ti bűneiteket csak egy feltétellel bocsájthatom meg, – mondotta az angyal.