Lepkék a rózsa körül
—Oszt’ mikor gyön az ide?—kérdezte felvillanó szemmel.
—Mikor-e? Ha ma csütörtök van, akkor holnapután bizonyosan itt lesz. Szombat a rendes napja.
—Ugy-e?!—a rendes napja?…
—Az. A rendes napja. De nem szereti, ha olyankor más is erre vetődik. Maga mulat. Szépen danol; az asszony szereti hallgatni.
—Hallgatja?… Igazán hallgatja?…
—De még magam is, hékás. Ha te úgy tudnál danolni!
—Majd megpróbálom, talán tudok,—dörmögte a gulyás.—Meglássuk, ki tud jobban. Istenáldja meg, csárdás bácsi. Jójcakát kivánok!
Megcsiklandozta a lova vékonyát és elrobogott.
A csárdásné megkérdezte odabent az urát: mit beszéltetek annyit? de felvágták a nyelvedet egyszerre.