Babszem Jankó
Az apja amint ott szántogatott két ütött-kopott girhes ökrön, egyszer látja, hogy megy arra egy hatökrös szekér, de senki sincs körülötte, az ostor is csak magától kongat; megijed erre, szaladni akar, de Jankó el kezd utána kiabálni:
– Ne szaladjon kend édes apám uram, csak én vagyok, a kend fia, ételt hoztam.
Erre aztán megállt az apja, elvette az ételt, hozzá fogott az evéshez. Mig ő evett, Jankó befogta a hat ökröt az ütött-kopott girhes ökrök helyére az ekébe, elkezdett rajtok szántani. Nem kellett neki segitség, még maga se csinált semmit, csak az ökör füléből pattogtatott, de azért úgy meg lett szántva a föld, hogy jobban se kellett.