Ali herceg
– Dehát ki megy le a kútba vízért? – kérdezte Mohammed.
– Én azt hiszem, legjobb lesz, ha te mégy le, – mondotta Ali.
– Én? – mondotta Mohammed, aki már addig is emésztődött az irígységtől. – Nekem nincs szükségem vízre. Nekem csak egy lovam van, találok én annak vizet akárhol. Tiéd az emberek, tiéd a lovak, menj le te magad.
Ali nem szólt semmit, egy kötélnél fogva leereszkedett a kútba, aztán leeregették a tömlőket, azokat megtöltötte, s hogy megtöltötte, egymásután fel is húzták, hanem, mikor rá került volna a sor, Mohammed a kardjával kettévágta a kötelet és Ali visszaesett a kút fenekére. Akkor aztán Mohammed felpattant a lovára, kirántotta a kardját s azt mondta az Ali embereinek, azt mondotta a feleségének is, hogy aki nem tart ő vele, levágja a fejét. Megijedtek tőle mind rettenetesen, még csak szólni sem mertek s követték Mohammedet, mintha az ő szolgái lettek volna.
