Ali herceg
Mosolygott az öreg saskeselyű:
– Én ne ismerném? Ismerem bizony! Sokat voltam én az ő kertjében, sokszor fészkeltem én az ő palotájában!
– Bizony, ha igen, akkor el is viszed ezt az ifjút oda.
Azzal Ali felült az öreg saskeselyű hátára, elbúcsúzott a többitől, az öreg saskeselyű felszállott a magas levegőégbe, elrepült Alival, mint a gondolat, még annál is sebesebben.
Mikor az első tenger felett elrepültek, odaszólott Alinak:
– Adj nekem húst, Ali!
Ali adott egy darab húst. (Mert hogy szavamat össze ne keverjem, vitt magával egy jó csomó húst a saskeselyű részére.) Mind a hét tenger felett egy-egy nagy darab húst kért Alitól s Ali adott is mindig; mikor aztán a hetedik tengeren is túlrepültek, akkor annak a partjára leszállott a saskeselyű. Mondotta Alinak: