A vak óriás
– Szép jó estét, öregapám! – köszönt rá az ajtóból.
– Jó estét, fiam! – azt mondja az is. – Hol jársz itt, ahol még a madár se jár?
Elmondta neki is szép sorjában, hogy s mint járt.
Az öregember csak hallgatta, majd így szólt:
– No, fiam, te csak feküdj most le! Reggel meglátjuk, mit tegyünk.
Reggel aztán jóltartotta, s ő is adott neki egy gyűrűt, úgy indította el.
– Egynapi járásra lakik ide a bátyám, háromszáz éves, az is tud segíteni.
Volt is olyan szakálla, hogy a földet verte.
– Jó estét, öregapám! – köszönt rá a fiú.
– Jó estét, fiam! Mi járatban volnál?
Elmondta megint, mi járatban van, hogy járt az óriással, mint járt, és most meg a medve elől szalad.